HOGYAN BEFOLYÁSOLJA BŐRÜNKET A STRESSZ?
- László Éva
- Mar 24
- 2 min read
Amikor stresszesek vagyunk, a szervezetünk több stresszhormont, például kortizolt termel. Ezek a hormonok segítenek a "harcolj vagy menekülj" válaszban, ami rövid távon hasznos lehet, de ha hosszabb időn át fennáll, akkor negatív hatással lehet a szervezetünkre.
A hosszú távú stressz hozzájárulhat a belső gyulladások kialakulásához:
· Immunrendszer gyengülése: A folyamatos stressz gyengíti az immunrendszerünket, így a szervezetünk nehezebben küzd meg a fertőzésekkel és gyulladásokkal.
· Gyulladásos vegyületek termelése: A stressz hatására a szervezet több gyulladásos vegyületet (pl. citokineket) termel, amelyek elősegítik a gyulladást.
· Bélflóra egyensúlyának felborulása: A stressz hatására a bélflóra egyensúlya is felborulhat, ami szintén hozzájárulhat a gyulladásokhoz.

Amikor stresszes helyzetbe kerülünk, például, ha egy vizsgára készülünk, vagy ha egy fontos munkahelyi feladatot kell időben elvégezni, a testünk felkészül a gyors reakcióra. Ez az úgynevezett "harcolj vagy menekülj" válasz.
A "harcolj vagy menekülj" válasz lényege, hogy a testünk készen álljon egy gyors reakcióra, legyen az akár fizikai (például futás egy veszélyes helyzet elől), akár szellemi (például gyors döntéshozatal egy stresszes munkahelyi helyzetben). Ezt a választ a stresszhormonok, például a kortizol és az adrenalin segítik elő.
Hogy működik rövid távon a "harcolj vagy menekülj" válasz?
Amikor veszélyt érzünk, adrenalin szabadul fel, ami:
· Megnöveli a szívverést, így több vér és oxigén jut az izmokhoz.
· Kitágítja a pupillákat, hogy jobban lássunk.
· Felkészíti az izmokat a gyors mozgásra.
· Kortizol is termelődik, ami: növeli a vércukorszintet, hogy az izmoknak több energiája legyen.
Elnyomja a nem szükséges funkciókat, mint például az emésztést vagy az immunrendszert, hogy a test azonnal a veszélyre tudjon koncentrálni.
További példák a "harcolj vagy menekülj" rövid távú válaszra:
Pl: Vadállattal való találkozás: Ha például egy erdőben sétálva egy medvével találkozunk, az adrenalin hatására gyorsabban tudunk futni, vagy erősebben tudunk ütni.
Pl: Vizsga előtt: Ha egy fontos vizsga előtt állunk, az izgalom miatt felszabaduló adrenalin segíthet jobban koncentrálni és gyorsabban gondolkodni.
Mi történik, ha ez hosszabb ideig fennáll?
Ha a stressz hosszú időn át fennmarad, és a stresszhormonok folyamatosan magas szinten vannak, az negatív hatással lehet a szervezetre:
· Magas vérnyomás: Az állandóan magas adrenalinszint megemeli a vérnyomást, ami hosszú távon szívbetegségekhez vezethet.
· Csökkent immunrendszer: A folyamatosan magas kortizolszint gyengíti az immunrendszert, így könnyebben megbetegszünk.
· Súlyproblémák: A kortizol növeli az étvágyat és a zsírraktározást, különösen a hasi területen, ami súlygyarapodáshoz vezethet.
· Alvászavarok: A folyamatos stressz nehézséget okozhat az elalvásban vagy az éjszakai nyugodt alvásban.
· Mentális problémák: A hosszú távú stressz szorongáshoz, depresszióhoz és más mentális problémákhoz vezethet.
Mi történik a bőrrel, ha a stressz hosszabb ideig fennáll?
PATTANÁSOK ÉS AKNÉ
A stressz növeli a kortizolszintet, ami fokozza a faggyútermelést. A túl sok faggyú eltömítheti a pórusokat, ami pattanások és akné kialakulásához vezethet. Ezért fordulhat elő, hogy stresszes időszakokban több pattanás jelenik meg az arcon.
EKCÉMA ÉS PIKKELYSÖMÖR SÚLYOSBODÁSA
A stressz gyengíti az immunrendszert, ami súlyosbíthatja az olyan bőrbetegségeket, mint az ekcéma és a pikkelysömör. Ezek a betegségek gyakran fellángolnak stresszes időszakokban, mivel a bőr gyulladtabbá és irritáltabbá válik.
KISZÁRADÁS ÉS IRRITÁCIÓ
A stressz hatására a bőr védőrétege gyengülhet, ami kiszáradáshoz és irritációhoz vezethet. A bőr könnyebben elveszíti nedvességtartalmát, szárazabb és viszketőbb lesz, ami kellemetlenséget okoz.
László Éva - Esztétikai és bőrgyógyító specialista,
A Natur és gyulladásmentes élet nagykövete
Comments